“Magyarország az én hazám” honismereti vetélkedő

Közzétéve:

Iskolánk tanulói IV. és VIII. helyezést értek el a Szakmai Középiskolásokért Közhasznú Kulturális Egyesület által szervezett “Magyarország az én hazám” honismereti vetélkedő országos döntőjén.

Gratulálunk a szép eredményhez Horváth Leának, Téger Zsuzsannának és Kópé Renátónak (9. Ny), valamint Kis Barbarának, Ofella Bettinának és Molnár Olivérnek (10.B).

A tanulók beszámolnak a vetélkedőn szerzett élményeikről:

“Nagy érdeklődéssel és izgalommal készültünk az egyes fordulókra. Sok érdekességet, újdonságot tudtunk meg Észak-Magyarország és az Alföld vidékéről. A feladatok összetettek és gondolkodtatóak voltak. A döntőt nagyon élveztük a Stefánia Palotában, remekül megszervezték. A helyezéseknek különösen örültünk. Így utólag ajánljuk a versenyt mindazoknak a diáktársainknak, akik szeretnének bővebb ismereteket szerezni hazánkról.”

A döntőre versírással is készültünk:

Gyula

Fehér-körös partján
terül el a híres város: Gyula,
nem messze a gúny-határ,
melyen túl Románia.

Errefelé emberek sokezer éve élhetnek,
szkíták, kelták, szarmaták,
vandálok, gótok, gepidák,
őket hunok, avarok váltották.

Gyulamonostor a város magja,
nevét a főúr Gyula adta.
Bencések lakhelye,
Corvin János székhelye.

Felkelések jöttek-mentek,
lázadtak itt a szerbek,
csatavesztés, mohácsi vész,
de a város harcra kész.

Végvárát Kerecsényi
hősiesen védelmezi,
vizesárok, olaszbástya
a pogánynak ellenálla.

Ám Szulejmán Vég-Gyula várát sem kíméli,
S Petráf pasa a várat kemény harcok árán beveszi.
Oda Erdély kapuja,
az ország pallosa: Gyula,
Százhuszonnyolc évig török az ura.

Pestis, árvíz, tűzvész,
pusztul a vidék,
menekül a nép,
az úr most a bég.

De mire a reformkor belép,
újraéled a Vég,
művelik a földeket,
kávéházak épülnek,
egyre többen kereskednek,
oktatják a gyermekeket.

Létesül itt számos gyár,
négynapos gyulai vásár,
népes lesz a város,
S tárt karokkal vár most!


Bács-Kiskun megye

Bács-Kiskun a Telekis csapat kedvenc vidéke,
elbüvölő országunk legnagyobb megyéje,
Duna-Tisza köze ékessége,
ahogy Petőfi nevezi: rónák végtelenje.

Kecskemét a megye fővárosa,
híres magyarjaink imádott városa.
Kossuth téren a harangszó
Kodály dallamát őrizve szól,
Katona József emlékét őrzi színháza,
Cifrapalotája kiállítások tárháza.

Duna partján fekszik a vidék Velencéje,
Szentháromság téren dobog az ő szíve.
Baja e város, mely számos magyar film helyszíne
a szabadságharcos Türr István szülőhelye
s a híres halfőző fesztivál színtere.

Kalocsa az érsekség székhelye,
fűszere a Duna öntéstalajának kiváló terméke.
Hímzése is csodás: liliom, tulipán, orgona vagy rózsa,
kunsági menyecske azt szívesen hordja.

Kiskunhalas hajdan kun város volt,
bőven termel szőlőt és bort.
Itt van a Kunság legmagasabb pontja,
Kossuth utca a csipkeház otthona.

Az Alföldet idézik Petőfi versei
s Kiskőrös homokbuckás táját,
hol a költő házát ma is megcsodálják.
S e nádfedeles népi emlék vigyázza ott emlékét,
őrzi az alföldi rónát, s hirdeti forradalmár költőnk nagyságát.