Történet

A történeti visszapillantásnak, a megtett út értékelésének, minden intézmény életében nagy jelentősége van. Iskolánk, amely hosszú évek egyre sürgetőbb felújítási szándéka után végre a mai követelményeknek is megfelelő átalakításon ment keresztül, újjászületett. Újjászületett világos termeivel, tágas folyosóival, megújult modern felszerelésében, külső képében úgy, hogy mintegy 130 éves épület eredeti stílusjegyeit is igyekezett megőrizni. Ugyanakkor két évfordulóról is megemlékezünk: 90 éve került sor intézményünk közvetlen elődje, a Női Felső Kereskedelmi Iskola megnyitására, mely 75 éve vette fel Teleki Blankának, a magyar oktatásügy jeles alakjának nevét.

A XIX. Század második felében a gazdasági, társadalmi fejlődés eredményeként mind égetőbb szükséggé vált a nők bekapcsolódása a közéletbe, szellemi felzárkózása – bár ekkor még meglehetősen szűk szakmai skálán, – alkotó tevékenysége.

1897-ben az ipari kongresszuson fogalmazódott meg először, hogy be kell vezetni a férfiak képzése mellett a nők kereskedelmi szakoktatását is. Magánkezdeményezésre 1888-ban indult az első tanfolyam, mely viszonylag gyorsan kinőtte kereteit, s 1903-ban Budapesten már 7-re szaporodott a számuk. A főváros vezetése ugyanebben az évben elérkezettnek látta az időt, hogy kezelésébe vegye a nők kereskedelmi képzését, hiszen egyre inkább növekedet a kereskedelmi szakma iránt az érdeklődés.

Alapos előkészítő munka után 1911. augusztus 9-én hozta meg a székesfőváros tanácsa 80.729/1911.VII. számú határozatát a női felső kereskedelmi iskola megnyitásáról, s 1911. szeptember 12-én megkezdte működését három évfolyammal az intézmény. Az iskola megszervezője és első igazgatója dr. Bakács István volt, akinek 24 éves iskolavezetői munkája intézményünk fejlődésének meghatározó szakaszát jelentette.

Az első tanévben a 114 beiratkozott tanulóból 16-an érettségi vizsgát tettek. A tanulói létszám gyorsan növekedett: 1912/13-ban 229, 1913/14-ben pedig már 352 fő lett.

Az 1913-as esztendő abból a szempontból is kiemelkedő jelentőségű volt, hogy ekkor költözött iskolánk jelenlegi épületébe a Mester utca 23. szám alá. Az 1870-es években elemi iskolának készült épület kisebb átalakítás után fiú felső kereskedelmi iskola lett. A századforduló időszakában, a Mester utca szélesítésekor az eredetileg négyszögletes gyűrű formájú épület homlokzati részét levágták, s így alakult ki a jelenleg “U” alakja.

Néhány hónapos átmeneti időszakot követően 1946 februárjától Takaró Gyuláné dr. Gáll Beatrix nyert igazgatói kinevezést. A tanári kar az 1946/47-es tanévben 31 főre emelkedett a tanulói létszám 450 főre való növekedése eredményeként.

Az 1948-as esztendőtől kezdődő három évtized fehér folt maradt iskolánk történetében. Nem jelentek meg Értesítők, nem kerültek kiadásra évkönyvek, és szinte lehetetlen feldolgozni az intézmény életének eseményeit.

Az iskola 1956/66-ban Teleki Blanka Technikum és Szakközépiskola néven működött, s 1967-ben vette fel a Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola elnevezést.

Iskolánk az 1995/96-os tanévtől jogot nyert gimnáziumi osztály indítására is, így neve Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnáziumra változott.

Az intézmény vezetése a következőképpen alakult.
1950-1969: Balassa Amália,
1969-1980: dr. Tátrai Ferenc,
1980-1981: Peregi Hedvig,
1981-1984: Kovács László,
1984-1986: Peregi Hedvig,
1986-1991: Rádulyné Varga Anikó,
1991-2012: dr. Kirinóné Rajna Zsuzsanna
2012-         :  dr. Illés Valér

Az 1989-1990-es társadalmi fordulattal újabb igények, követelmények fogalmazódtak meg a közgazdasági szakképzéssel szemben. 1992-től informatikai és alkalmazott számítástechnikai képzés indult iskolánkban.

A Fővárosi Önkormányzat felmérte és megértett az épület teljes felújítását, bővítésének, új létesítmény építésének szükségességét. Így az 1603/1993. számú közgyűlési határozatában jóváhagyta a beruházást. A mintegy 450 millió forintos munka kivitelezése a Kaszab-Zádori Építész Iroda tervei alapján 1994 márciusában indult.

Az építkezéssel együtt járó nehézségek próbatételt jelentettek a tantestület s a diákság számára is. Három osztály a Ferencvárosi Művelődési Ház bérelt termeiben rendkívül összezsúfoltan nyert elhelyezést. Szólássá vált a “Haller-járat”.

1996-ban végre elkészült az iskola. A szép új külsőhöz az oktatás modernizálása is párosult, hogy az iskolából kikerülő diákok minél jobb eséllyel indulhassanak el pályájukra.

EbédlőBejáratKönyvtár

Comments are closed.